|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Géczi Levente Sándor 2007. január 31.Székelyudvarhelyen a Kossuth utcai kávézóban ismét útjára indul az Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte Életút-sorozat. Meghívottjuk Géczi Levente Sándor jogász, független önkormányzati jelölt lesz, az előadás címe pedig Udvarhely, a csalogató város. A Péter Attila házigazda vezette beszélgetés során arra keresik a választ, hogy településünk miért lehet vonzó az erdélyi magyar fiatalok számára. /Udvarhely, a csalogató város. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 31./2008. március 15.A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2008. június 23.Az alpolgármester-választáson kialakult helyzet miatt lemondott mandátumáról Székelyudvarhelyen Hajdó Csaba, a Zöld Párt városi tanácsi listájának vezetője. Az alpolgármester-választás előtt a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt megegyeztek: az MPP-s Orbán Árpádot jelölik a tisztségre, az RMDSZ jelöltjeként pedig Géczi Levente volt a tisztség várományosa. Az RMDSZ képviselői azonban egyhangúlag Zilahi Imre zöld párti tanácsos mellett döntöttek. A frissen megválasztott alpolgármester elmondta, nem tud feltétlenül örülni sikerének. A végeredmény „az RMDSZ huncut politikai húzásának” köszönhető. Mint ismeretes, az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben. /Gyergyai Csaba: Udvarhely: Hajdó lemondott mandátumáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./2014. szeptember 28.Verestóy maradt az elnökKülönösebb meglepetések nélkül zajlott le péntek délután az Udvarhelyszéki Területi RMDSZ tisztújító küldöttgyűlése a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. A szövetség államelnök-választási kampányindítójának árnyékában dicséretes megjelenési aránnyal gyűltek össze a küldöttek, a folyamat érvényességét szavatolta, hogy a 425 meghívott küldöttből 317 volt jelen. Köszöntőbeszédében Verestóy Attila szenátor az udvarhelyszékit nevezte az RMDSZ legerősebb szervezetének, megemlítve, hogy példaértékű az alázatos szolgálat, amelyet a jövő érdekében teljesítenek. Az üdvözlőbeszédeket követően megszavazták a gyűlést levezető bizottság tagjait – Bíró Barna Botond, Verestóy Attila, Csíki Tünde, Antal Lóránt és Asztalos Ferenc jelölését a küldöttek ellenvetés nélkül elfogadták. A megkezdett munka folytatása A gyűlés első napirendi pontjaként a leköszönő elnök, Verestóy Attila, valamint a pénzügyi ellenőrző, az etikai és fegyelmi, illetve a szabályzatfelügyelő bizottságok tartották meg beszámolóikat, amelyeket ellenvetés és hozzászólás nélkül fogadtak el a küldöttek. A szenátor beszámolójában – a közelgő államelnök-választás fényében – a megkezdett folyamatok befejezésének fontosságát emelte ki, ugyanakkor elmondta, további munkát igényel a közelmúltban közvitára bocsátott Székelyföldi Területi Autonómiastatútum. A szavazatok A beszámolók után névsorolvasás következett – akiknek nevét szólították, a színpadon vehették át a szavazócédulát, amelyen egyetlen jelölt, Verestóy Attila volt feltüntetve. A 317 jelenlévő küldött közül 286-an adtak le szavazatot, amelyből 282 érvényes, míg 4 érvénytelen volt. 274 igen és 8 nem szavazattal a szenátor marad az Udvarhelyszéki Területi Szervezet elnöke. Miután Verestóy megköszönte a küldöttgyűlés bizalmát, kijelölte a pénzügyi ellenőrző, az etikai és fegyelmi, valamint a szabályzatfelügyelő bizottságok tagjait. Három kivételével a tagok a régiek maradtak: Fancsali Kálmán és Nemes Melinda maradt a pénzügyi ellenőrző bizottságnál, de Verestói Károly helyett Sándor Barnát bízták meg. Az etikai és fegyelmi bizottság mindhárom tagja a régi maradt, Gálfalvi Sándor, Géczi Levente és Ilkei Árpád, míg a szabályzatfelügyelő bizottság két tagját cserélték le, Csíki Tündét Sófalvi Lászlóra, Kolumbán Sándort pedig Ványolós Istvánra, Bálint Attila pedig marad még egy mandátumot. Az új bizottságok névsorát többségi kézfelemeléssel fogadták el, végül pedig az újabb mandátumot szerző ügyvezető elnök, Bíró Barna Botond felolvasta az udvarhelyszéki választmány 66 nevet tartalmazó névsorát. Jánosi András, Székelyhon.ro 2016. január 28.Kifogásolják a Bunta-féle lap tőkeemelésétNem ért egyet a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi frakciója azzal, hogy a város idei éves költségvetésébe belefoglalnák az Udvarhelyi Média Kft., illetve az Urbana Rt. törzstőkéjének emelését. Azt is kifogásolják, hogy helytelenül csoportosították a pénzeket, több beruházásra nem különítenek el elegendő összeget a kivitelezéshez. Udvarhely idén nagyjából 92,5 millió lejes költségvetésből gazdálkodhat, ehhez még hozzáadódik a több év alatt megspórolt közel 10 millió lej – ismertette Orbán Balázs MPP-s tanácsos. Mint mondta, ezeket különböző beruházásokra fordítaná a város, ami nem is baj, viszont az már igen, hogy az összeget az önkormányzati képviselők jóváhagyta projekteken spóroltak meg, amelyeket vagy nem fejeztek be, vagy el sem kezdtek. „Ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénze nem kerül időben oda, ahová kellene” – fogalmazott Orbán. A tartalékolt pénzből folytatják egyebek mellett a Haberstumpf-villa modernizálását, de az Urbana Rt. beruházásaira is ebből költenek. Orbán azt is kifogásolta, hogy nem követhető az utcák és járdák modernizálása: nem tudni hol és mit hajtottak végre eddig, csak az öszszeget, amennyibe került. Egy másik problémának azt látta, hogy konkrét megvalósítások csak ritkán történnek, hiszen rendszerint nincs elegendő pénz elkülönítve a kivitelezésre. Az MPP egyébként több módosító javaslatot is előterjesztett a költségvetési tervekhez, ám ezeket nem fogadták el. Az MPP-frakció az Udvarhely napilapot működtető Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjének 250 ezer lejes emelését sem támogatja, ahogyan az Urbana Rt. esetében sem értenek egyet a 300 ezer lejes tőkésítéssel. A keddi szakbizottsági ülésen egyébként az RMDSZ-frakció tagjai közül Géczi Levente és Berde Zoltán is hasonló véleményen volt. Az is felmerült, hogy törvénytelen lenne a napi működés fedezése érdekében emelni a vállalatok törzstőkéjét. Az említett határozattervezeteket így visszavonták a napirendi pontok közül. Székelyudvarhely 2016-os büdzsétervezetét Arros Orsolya közgazdász, az RMDSZ lehetséges polgármesterjelöltje is bírálta. „Én egy titkos költségvetésről tudok beszélni, hiszen nem volt sem konzultáció, sem tájékoztatás. Felháborító, ezen sürgősen változtatni kell” – fogalmazott az RMDSZ Udvarhelyszéki Nőszervezetének elnöke, aki szerint „bűn” költségvetést tervezni szakemberek bevonása nélkül. Mint rámutatott, a városvezetés többet költene az Udvarhely napilap működtetésére, mint például közbiztonságra, a helyi rendőrségnek szánt befektetésekre ugyanis 210 ezer lejt, míg a polgármesteri hivatal lapjának fenntartására pedig 250 ezer lejt irányoztak elő. A költségvetés-tervezetet egyébként mai ülésén tárgyalja a helyi tanács. Fülöp-Székely Botond. Krónika (Kolozsvár) 2016. január 28.Gödörben a napilap – és a zene isNem értett egyet a székelyudvarhelyi városatyák többsége a csütörtöki képviselő-testületi ülésen azzal, hogy újabb törzstőkeemelést hagyjanak jóvá az önkormányzat által működtetett Udvarhelyi Média Kft. javára. Ezúttal az ellenzékiek mellett RMDSZ-es képviselők is támogatták a vonatkozó határozattervezet visszavonását. Az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhelyi Média Kft. 22 embernek ad munkát, illetve a „mindenkori városvezetés előnyére válik, ha van egy média”, amelyet magáénak tudhat az önkormányzat – indokolta az igazgató, hogy miért is lenne fontos újabb összeghez jutnia a lapnak. Molnos Zoltán bemutatta a cég pénzügyi beszámolóját is, melyből kiderült, tavaly 512 ezer lejes, egy évvel korábban pedig 326 ezer lejes veszteséget termelt. A veszteség növekedését a fejlesztésekkel indokolta, külön megemlítve, hogy honlapot hoztak létre. Állítása szerint portáljuknak napi 5000 körüli a látogatottsága, kiadványukból pedig naponta 1000-et nyomtatnak, amiből 300–800-at adnak el. A kft.-t két hónapja vezető igazgató elmondta, a költségek csökkentésén dolgozik, például az újság nyomtatását Sepsiszentgyörgyről Udvarhelyre helyezné át, megspórolva a szállítási költségeket Az ellenzékeiket azonban nem győzték meg a felsorakoztatott érvek, sőt Géczi Levente, az RMDSZ-frakció tagja egyenesen jogszerűtlennek tartotta a törzstőkeemelést, egy másik szövetségi képviselő Berde Zoltán, pedig a veszteségek miatt fejezte ki aggályait. Gálfi Árpád MPP-frakcióvezető azt kérte számon, hogy az ígéretekkel ellentétben miért nem szálltak be tőkével az udvarhelyszéki önkormányzatok a napilap működtetésébe. Erre eddig csak az udvarhelyi önkormányzat fordított pénzt többszöri, összesen 800 ezer lej értékű törzstőkeemelés révén – hangzott el az ülésen. Noha az RMDSZ-frakció többsége végül támogatta az Udvarhelyi Média kft. törzstőkéjének 250 ezer lejes emelését, két tagjuk – Berde Zoltán és Géczi Levente – nem értett egyet ezzel, ahogyan az ellenzékiek sem. A szavazáson a városatyák közül kilencen a határozattervezet mellett voksoltak, négyen ellene, illetve hatan tartózkodtak, így elvetették a napirendi pontot. A kft. törzstőkéjére szánt összeget a volt Stúdió Mozi előtti tér rendezésére csoportosították át, ahol a Zenegödör című projektet valósítanák meg. Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro 2016. február 3.„Türkös nem falu...”Hétfalusi barátaimtól hallottam, hogy ez a kijelentés nem falucsúfoló. Vicces beugratóféle, ugyanis Türkös Négyfalu részeként azért nem falu, mert nevében nincs benne a falu szó, miként Bácsfalunak, Csernátfalunak, avagy Hosszúfalunak. Jó, jó, de mégis falu – folytatták, mert Négyfalu része! De városrészként is lehet emlegetni, mert Négyfalu város, s annak Türkös is része! A négy falu teljesen összeépült a századok során, s ha valaki nem találja meg a városrészeket jelölő eligazító táblákat, úgy jár, mint mi: eltéved. A régi Türkös és Kossuth-emléke Türkös története Négyfalu históriájának része, melyről sorozatunk bevezetőjében szóltunk. Magyar evangélikus egyháza fiatalabb a többinél, egy ideig Csernátfalu anyaegyházához tartozott, de a reformáció tanai Johannes Honterus kemény kezű intézkedései nyomán gyökeret vertek itt is. Később Türkös is önállósult, ezzel magyarázható, hogy 1885-ben épült temploma nem hasonlít a szomszédokéhoz. Miután Négyfalu kivált a szász egyház hegemóniája alól (1886), első lelkésze, Deák Sándor – földink, a Torja részeként ismert Karatna szülötte – 48 évig folytatta szolgáló paplaképítő áldásos tevékenységét. Evangélikus templomának egyedi neogótikus oltára a neves hosszúfalusi faragóiskola híres tanára, Kupcsay János tervei szerint készült. A papi lakot történelmi emlékhelynek is nevezhetnénk, mert kertjében virágoztak azok a rózsák, melyeknek megszárított sziromleveleivel kitömték az evangélikus vallású Kossuth Lajos halotti párnáját. Szemfedelét is hétfalusi csángó asszonyok hímezték a Csángók Nagyasszonyaként emlegetett Sipos Jánosné Bereczki Anna vezetésével. Nevét emléktábla őrzi a bácsfalusi temetőben. Türkösön a katolikus restauráció idején újra gyökeret vert a „régi vallás”, és a Bara-dombra Mária Terézia engedélyével 1754-ben katolikus fatemplomot építettek. Ennek helyén áll a sorozatos alakítások eredményeként épült mai plébániatemplom (képünk), védőszentje Szent Mihály. Udvarán működik a közösségi élet másik központja, a Márton Áron Ifjúsági Ház. Létrehozója szintén földink, a tragikus hirtelenséggel elhalt T. Gajdó Zoltán mikós diák, négyfalusi-türkösi plébános, pápai káplán, aki Kézdisárfalva–Szászfalu közös templomának cintermében alussza örök álmát. Utódja, T. András József plébános – aki 2006 óta pásztorolja a plébánia híveit – elmondta, hogy beleszámolva a hosszúfalusi Apor Vilmos filiális templom köré csoportosuló közösséget is, híveinek lélekszáma nyolcszáz körül ingadozik. Élő közösség Rácsodálkoztam, mennyire gazdag Hétfalu, s így Türkös históriás kínálata, s hogy mennyire állnak helyt hitükben és ragaszkodnak identitásukhoz hétfalusi csángó testvéreink. Id. Domokos Jenőt, aki negyedszázadig volt Türkös evangélikus lelkipásztora, személyesen is ismertem. A parókia kapujában utódja, az új lelkész, Kóródi Levente szeretettel fogadott, kalauzként pedig Kovács Lehel István Hétfalu kitartó és hűséges krónikása szegődött mellém, segített válogatni a gazdag helytörténeti érdekességek között. A település azonban más értékekkel-meglepetésekkel is várt. A főút melletti evangélikus templom cintermében három kőoszlopot állíttattak 2004-ben az 1848-as szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékére. A magyar szabadságharcban és forradalomban huszonegy türkösi evangélikus és katolikus vesztette életét, akik nevét az egyik kőoszlopon örökítették meg. A Türkösön székelő néprajzi múzeum trapéz oromfalas régi épülete 1804-ből való, itt székelt egykoron Brassó Kúriája, Orbán Balázs szerint „a durva hatalmaskodás e bűnfészke”, ahol a hétfalusiak dézsmáit hajtották be a Cenk alatti város hatalmasai. Ebben az épületben rendezték be 1964-ben Négyfalu néprajzi múzeumát, amelynek – bár tulajdonukban volt Kiss Béla és Bálint András gyűjtéséből származó eredeti csángó néprajzi anyag – 1990-ig sok köze nem volt a hétfalusi csángókhoz. A rendszerváltás után változott a helyzet. Senki nem várta el, hogy kimondottan Csángó Múzeum legyen a neve, témaköre, hiszen Négyfaluban élnek román ajkúak is. Most mind a két etnikum emlékeit, életét-múltját tükrözi az intézmény. Magyar nyelvű kiadványt is kínáltak látogatásunk idején, bántó volt azonban, hogy a tárlatvezető nem ismerte a magyar nyelvet. A csángó-székely zászlóalj születése Türkös biztosított helyet a Kúria melletti telken a 126-os, csángókból és székelyekből álló zászlóalj megszervezésére – derül ki Kelemen György (1833–1916) negyvennyolcas csángó honvéd visszaemlékezéséből (A Barcaság 1848–1849-ben. Szecseleváros, 1998). A zászlóalj őrnagya földink, a sepsiszentkirályi Vida Dániel volt, akit Bem nevezett ki. Vida a kézdivásárhelyi katonai nevelde végzettje, a háromszéki határőrezred hadnagya, Kézdivásárhely térparancsnoka volt. Tetteinek méltó elismeréseként a fogarasi harcok hőseként emlegetjük. Márkos Ervin kőhalmi unitárius lelkész egy 1907-ben Fogarason keltezett emlékfüzetre hívta fel figyelmünket, amely Vodráska Vencel fogarasi főgimnáziumi tanárnak azt az emlékbeszédét tartalmazta, melyet a Honvéd Alap javára rendezett fogarasi ünnepségen mondott 1905-ben. Ekkor ugyanis gyűjtést indítottak egy negyvennyolcas emlékmű felállítására, melyen méltó helyet foglalt volna el Vida neve is. Az emlékműből vagy nem lett semmi, vagy elsöpörte a történelem. Az emlékbeszédből idézzük Vida hősiességének egy momentumát, amely jobbára ismeretlen a hétfalusiak számára. „Bem rendeletet küldött, hogy a Fogarason állomásozó zászlóalj két százada siessen a Törcsvári-szoros védelmére (...), a visszamaradt 600 ember két ágyúval és egy század Kossuth-huszárral fedezze a fogarasi várat, valamint az Olt völgyétől Vledényig igyekezzék az ellenséget feltartóztatni... Engelhardt cári tábornok Mundra mellett homlokzatba támadta az Olt bal partján a Vida őrnagy vezette magyar haderőt. Végtelen volt a két megütközött had között az aránytalanság. Engelhardt 20 ágyújával és 12 ezer emberével szemben csak 600 honvéd és két ágyú képezte a magyar haderőt... Vida látván az ellene fellépő haderő nagyságát (...), reggelfelé megkezdte csatarendben a visszavonulást. Az ulánus csapatok és az oroszok mindenfelől bekerítették a honvédséget... Vida Dániel is, míg csak volt kivel harcolni, addig helyéről nem mozdult (...), átvágva az ellenség sorain, az Olt felé húzódott. Itt azonban 12 kozák állotta útját, kikkel viaskodva három dsidaszúrás után lehanyatlott lováról. A kozákok lovával elnyargaltak, más martalócok, meglátván őrnagyi ruháját, levetkőztették, és addig ütötték, vagdalták, míg halottnak hitték. Pénztárcáját ellopták. Eszméletét vesztve, iszonyúan összevagdalva feküdt vérében a hős, mígnem a reggeli hűs levegő eszméletét visszaadva, az Olt partjához vonszolta sebektől vérző testét. Itt találtak rá az ulánusok, ahonnan az őrtanyára, majd a várba szállították...Lüders faggatta a fogarasi várban Vidát: maroknyi népével hogyan mert az ő hadseregével szembeszállni? Vida azt felelte: Kegyelmes uram, mit tartana Ön azon törzstisztjéről, aki a parancsszóra kirendelt harcmezőről gyáván elfut? Az orosz tábornagy helyeslően intett, rendelkezett, hogy gyógyítsák meg, és a kozákok által elrabolt pénzének egy részét is megtérítette. Nem így a bevonuló osztrákok, akik galádul bántak vele. A brassói fellegvárban egy halálkamrába dobták, lázba esett, s ilyen állapotban vitték a nagyszebeni börtönbe.” Itt kimondták rá a halálos ítéletet, melyet nyolcévi várfogságra változtattak. 1853 februárjában szabadult az olmützi börtönből. Keze alatt sok hétfalusi és háromszéki harcolt. Utóbbiak között a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Lajos, a barátosi Mirtse Dénes százados, testvére, a sepsiszentkirályi Vida József, Sükösd János, Újvárosi Ferenc, az albisi Vén Ferenc, a kézdivásárhelyi Szőcs Dani és a hősi halált halt bölöni Tana Benedek. Vida porai a sepsiszentkirályi családi sírboltban nyugszanak. Szülőfalujában, Sepsiszentkirályban és a fogarasi unitárius templom előcsarnokában márványtáblát állíttattak emlékére. Négyfaluban-Türkösben nincs emléke a 126-os csángó-székely zászlóaljnak. Öröklő utókor Türkösön kaptuk lencsevégre a Zajzoni Rab István-iskola udvarán a költő mellszobrát, a helybeli Szász-Benedek István alkotását. Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban a címe annak a kötetnek, amely 1992-ben jelent meg Hochbauer Gyula szerkesztésében, kútfőjeként a hétfalusi népoktatás történetének. A zajzoni középiskoláról Pap Árpád iskolatörténetéből böngésztünk, majd ismerkedünk a hely híressé vált diákjaival: az egykori királyi táblai ülnökkel, a bácsfalusi Gyerkó Györggyel és Jakab András szobrásszal, Thököly Imre erdélyi evangélikus fejedelem udvari lelkészével, a türkösi Hajdu Istvánnal, a csernátfalusi Pap Sámuellel, Bálint Istvánnal és Bencze Mihállyal. „Amikor Johannes Honterus brassói reformátor 1544-ben meglátogatta Hétfalut, már egyházi iskola működött egy tanítóval. Az ősi skóla Csernátfaluban volt, azon a helyen, ahol a jelenlegi középiskola egyik épülete áll – írja iskolatörténetében Pap Árpád. Az azóta eltelt évszázadok alatt megszakítás nélkül folyt a magyar nyelvű oktatás, mindig léteztek magyar iskolák, általában a templomok mellett, szoros és sikeres együttműködésben a helyi történelmi egyházakkal, így találta meg a barcasági csángó magyarság a túlélés egyetlen lehetséges módját. A kommunizmus évei alatt az akkori hatalom folyamatos nyomást gyakorolt a magyar közösségre, következetes és állandó lépéseket tett a magyar iskolahálózat meggyengítésére. Ennek a diszkrimináló kisebbségi politikának a következményeként 1978-ban megszűnt a négyfalusi magyar elméleti középiskolai tanítás. Az 1989-es romániai események után a helyi magyar közösség újra anyanyelvén akarta taníttatni gyerekeit. Beindulhatott 1990-ben a Négyfalusi Magyar Líceum, majd 1992-től a Zajzoni Rab István Elméleti Középiskola.” Ebben napjainkban magyar óvoda, elemi és líceumi osztályok működnek. Többek között ennek a líceumnak volt diákja Géczi Levente Székelyudvarhelyen élő jogász és Gödri B. Alpár fungens tatrangi lelkipásztor is. Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. február 11.Előválasztás: folytatódik az RMDSZ-es huzavonaÚgy zajlott le az RMDSZ udvarhelyi szervezetének kedd esti gyűlése, ahogyan azt Bunta Levente polgármester korábban eltervezte: az elöljáró javaslatára a testület eldöntötte, kizárólag a szövetség tagjai voksolhatnak az előválasztáson. Géczi Levente – aki 51 társával együtt részt vett a városi szervezet ülésén – érdeklődésünkre elmondta, a polgármester emellett azt is indítványozta, hogy az előválasztásra való jelentkezés határidejét február 12-éről március 11-ére módosítsák. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete azonban továbbra sem hajlandó módosítani a korábban rögzített szabályzaton: a megmérettetésre péntekig lehet jelentkezni, kilencszáz támogató aláírás összegyűjtését követően, március 13-án pedig tagságtól függetlenül bárki szavazhat a jelöltekre. „A városi szervezet tiszteletben tartja és végrehajtja a széki szervezet döntéseit" – idézett a helyi szervezet működési szabályzatából szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Hozzátette, amint a keddi küldöttgyűlés határozatát megkapják, azt azonnal érvényteleníteni fogják. Legalább ezerháromszáz szavazót várnak Bíró egyébként az előválasztások lebonyolításával kapcsolatban elmondta, az udvarhelyszéki szervezet korábban úgy döntött, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon az RMDSZ-es tanácsosi listákra leadott voksok 15 százaléka lesz az érvényességi küszöb, ami azt jelenti, hogy Udvarhelyen legkevesebb 1300 résztvevőre van szükség ahhoz, hogy legitim eredmény szülessen a megmérettetésen. Elmondta továbbá, a megmérettetés lebonyolítása kapcsán kialakult vita miatt az RMDSZ szabályzatfelügyelő bizottságához fordult, a testület pedig megállapította, hogy a területi szervezet minden tekintetben megfelelően járt el. Ezek után Bíró leszögezte: nyitott, előzetes regisztrációhoz kötött elválasztáson fogják eldönteni, hogy ki lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje Udvarhelyen, ahogy Homoródszentmártonban és Máréfalván is. „Már nem változtatunk sem a procedúrán, sem a határidőkön, sem a módozaton" – szögezte le. Az udvarhelyi előválasztásra egyébként szerdáig 827-en regisztráltak. Amint arról beszámoltunk, Bunta Leventén kívül Arros Orsolya, Benedek Árpád alpolgármester és Jakab Áron Csaba tanácsos is gyűjti az aláírásokat, hogy részt vehessen az RMDSZ udvarhelyi előválasztásán. Arros Orsolya egyébként szerdán már be is mutatta választási programját egy sajtótájékoztató keretében. „Az én programom nem ígéreteket, hanem megoldásokat tartalmaz: konkrét, kézzel fogható válaszokat azokra a problémákra, amelyekkel a város szembenéz" – fogalmazott a polgármesteri tisztségre pályázó közgazdász. Mint mondta, szakemberekkel venné körül magát, hogy tudásukat és tapasztalatukat hasznosítva valósítsák meg a városfejlesztési projekteket. Programtervezete szerint egyebek mellett azt szeretné, ha a beruházásokra szánt összegek elköltésébe a lakók is beleszólhatnának – a pénz 5–10 százalékából történő megvalósításokról a városiak döntenének –, de tervez pályázni, segítené a fiatalokat az otthonteremtésben, és több nagy beruházást is megvalósítana. Elmondta, programját a városlakók javaslatai alapján írta össze, és továbbra is várja a véleményeket. „Amikor azt látjuk, hogy a szomszédos községek is leköröznek bennünket, nagyobb pénzeket hívnak le, mint mi, akkor egy új szemléletmódra, városgazdára van szükség" – szögezte le Arros Orsolya. Fülöp-Székely Botond. Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
